Aucklandbol, ujra

Penteken megfoztuk a gulyast. Fasza lett, nana, igen szep hus (hufene!), jo es jo sok paprika. A langos bedoglott, tesztat kidobtuk. De a csileiek krumplis fokhagymasa es citromos-tojasos egyszeru sutije a borral untig eleg volt.

Masnap hajnalban meg jocskan sotettel es szakado esoben indultunk Pictonba, ahonnan ment a kompunk az eszaki szigetre, Wellingtonba.
Az esoben es sotetben Moncsi, majd az utolso, kanyargos harmincot kilometert (haromnegyed ora..) en vezettem. Az utolso het percben meg Moncsi kirakta az auto oldalara a reggelinek evett banant kis feiojoa rostoslevel es gyomorsavval keverve. Ez valami igen torzsi samankodas lehet rossz szellemek, egyeb ellen.

A szinhelyre egyszerre erkeztunk a jovendo tulajokkal. Lazan leontottem a kocsi oldalat, elnezest kertem a reszeg felesegem neveben is, majd miutan osztottuk nekik, hogy mire ugyelni, mit mikor nezni - harminc perc alatt becsomagoltunk es eddig semmi lenyegesre nem bukkantunk, hogy nincs.. Tan Aladar..

3 ora tengeren es fovaros, Wellington. Felmentunk a hegyre, foto a Vasarnappal, haza es alvas.
Az uchyltelefonom az ejszaka felet a varosban egy kanadaival, majd a portan toltotte.. Aztan hajnal fel negykor lementem erte es elraktam...

Reggel a nagyon siman meno delkoreai es feher taxi kivitt a vonathoz. Beszaltunk, vegigultuk az elso adag felnapot. Mondtak lepten-nyomon, mit latunk. Ez igazabol nem az a vonat, amihez szokva vagyunk, ez turisztika. De azert nyomtak neki, 700km 12 ora alatt.

Ebbe a szakadt hostelbe mar a kezdeti egy het utan haza erkeztunk es gyalog a vonatrol. Megy a Petofi, ejfel mult(14.00 CET), Moncsi kikemenykedve.

Nyolcra mar kirakodva es online voltunk, Nyolc huszkor meg ultunk az orszag legnagyobb mozikomplexumaban a Robin Hoodon. Ijjak, ha nem is reflexek, de bevonzzott.. Mint az Ironmenre Micky Rourke, mint erosen tatargyanus hyperfizikus. Sok filmet megneztunk no, az utobbi idoben.

A fo gondolatom a mozikomplexumban altalaban, hogy megdoglunk mind. Meg hogy meg is erdemeljuk..
Semmi uj gondolat a filmekben, altalaban leragott csontokkal dobalozas. Neha valaki legalabb tanitana (Avatar), de inkabb csak entertainment es joy.
Mint az autok. Fele annyit se esznek, siman es hang nelkul mennek, nem ugy, mint egy 35 eves Bedford. De ugyanarra es ugyanugy mukodnek. Elmentunk az eljaras effektivitasfuggvenyenek asszimptotaig. Es az a kurva asszimptota nem enged tovabb... Itt sem es most sem.

Neha olvastam a regi oldalaimat. Tavolbanezeshez, szetcsuszashoz. Olaj, aram, mezogazdasag, gazdasag es emberi fassag.

Felek kicsit. Az emberek hulyesegenek, befolyasolhatasoganak es felfogasi keptelensegenek egy olyan metszetet tapasztalhattuk, hogy minden Europaban erzett aggalyom csak jogosabbnak erzem.

Haza menni, otthont teremteni. Meglesz, elvezni is fogom.
Kilepni a tarsadalombol. Megtortent.
Visszalepni annyira, hogy meghallgassanak es megturjenek. Menni fog. Tuleltunk a Vilag masik felen, egyenes gerincel, becsuletesen.
Kepesnek lenni hasznosan elni, allni az emberek tekinteten, akik nem ertenek, nem erthetnek. Hinni a sajat tudasomban, jovokepemben, ahhoz tartani magam. Nem megorulni, nem kezdeni idejekoran gyilkolni.
Kapcsolatban maradni kello mennyisegu tagulo elmeju es latokoru emberrel.

Es tudni lepni, merni lepni akkor es azt, amit majdan kell - abbol, amit addig osszekatyvasztunk azokkal, akiket lehetoleg minel nagyobb szamban magam melle allitok..

Es kozben egyetlen ellenseget sem szerezni...